6. fejezet
barbuci 2006.10.29. 14:45
Mozdul, nyílik állkapcsa..
oyle és Cordelia időközben visszatérnek munkahelyükre. A férfi bemegy Angel szobájába, és megdöbbenve látja a harc következtében történő pusztítást. Nem tudja elhinni, amit lát. Mindenütt felfordulás, Angel és Buffy pedig sehol.
- Ha így veszekednek…
- Oh istenem!- szalad be a szobába Cordelia.
- Mi az?- néz ijedten a lányra Doyle.
- Buffy megölte.- Lehajol egy porkupac mellé.- Upsz! Tévedtem! Ez csak por,- porolja le kezéről a piszkot.- amit elfelejtettem a szőnyeg alá söpörni.
- A szívbajt akarod rám hozni.
- Ne engem hibáztass, amiért nem hajlandó felvenni egy takarítónőt.
Nyílik az iroda ajtaja, Angel lép be rajta, kábult arckifejezéssel. Cordelia kimegy megnézni, hogy ki jött. Doyle is utána indul.
- Mi a baj, mi történt? És mi van Buffyval?- Kérdezi gyorsan Doyle.
- Vigyázz Doyle ne menj közelebb!- Figyelmezteti a lány.- Hé te az ajtón jöttél be az utcáról. Te…
- Igen!
- Te vettél egy napernyőt?
- Él Cordelia.
- Tényleg?
- Ránk támadt egy démon én… én elkaptam és megöltem. A… a vére összekeveredett az enyémmel.- Angel odalép az ablakhoz és látja a visszaverődő fénysugarakban a tükörképét.
Doyle a férfi mellé lép és megfogja a csuklóját.
- Van pulzusod!- szólal meg végül.
- Ki akarom deríteni, hogy mi volt ez… ÁÁÁ! A hátam, mindenem fáj!
- Tényleg? Hús- vér vagy?- Kíváncsiskodik Doyle.
- Igen, halandó vagyok, halandó testem van. És, és nagyon, nagyon… éhes vagyok.
- Vigyázz!- Kiált fel Cordelia.- Meg akar enni-, Ugrik Doyle háta mögé.- mindent, amit lát.
Angel a hűtő felé veszi az irányt, kinyitja és az ételek sokaságát látva, megrohamozza a frigót.
- Jaj istenem, kaja! Kaja! Hüm de jó! Ez hihetetlen! Ez olyan… mm… Már el is felejtettem, hogy milyenek is az igazi ízek.
- Pedig a te idődben még nem is voltak almás- fahéjas fánkok.
- Mm! A nagyon jó lesz! Nem tudnál olyat szerezni?
- Ezt meg hogy találtad ki?
- Csoki! Oh… mm… oh… jaj… csoki…!
- Jól van először is próbájuk meg kideríteni, hogy…
- Imádom a csokit! Imádom… uh ezt nem, joghurtot azt nem, váj azt nem, szeretem.- Szakítja félbe Doyle-t Angel.
- Angel, baj van.- szól rá a férfi.
- Igen, tudom… igazad van… gondolkozzunk!- Komoly tekintettel előre bámul, majd rövid töprengés után megszólal.- Mindjárt kilyukad a gyomrom.
- Oh…- Szólalt meg egyszerre Cordelia és Doyle, elkeseredve.
- Cordelia keresd meg Buffyt a "Magányos szívekben" van és mond meg, hogy megöltem a démont.
- Ok- és elindul az ajtó felé.
- Várj!- Kiált utána Angel.- Azt ne mond meg, hogy mi történt velem, addig, ne míg ki nem derítem mi ez.
***
- Ez az!- Mutat a könyvre, amit Doyle a kezében tart.
- „Mohra démon, kegyetlen gyilkosok, a sötétség katonája” meg ilyenek. „Olyan harcosokra fáj a foguk, mint” te vagy Buffy. „Sok sóra van szüksége az életben maradáshoz”.
- Az óceánhoz akart eljutni.
- „Az örökkévalóság vére folyik az ereikben”. Itt van! És „ez a vérregeneráló hatású”.
- Ez megmagyarázza, ami velem történt. De azt nem, hogy miért?!
- És mégis mit számít az öregem? A démon meghalt te viszont élsz. Élvezd, amíg lehet!
- Mi folyik itt Doyle?- Kérdezi egyre ingerültebben Angel.
- Nem tudom, azt hittem, hogy csak úgy válhatsz halandóvá, ha azt a "Létező erők" akarják.
- Ők is képesek rá?
- Hát…
- Mért van, azaz érzésem, hogy nem mondasz el mindent.
- Mert ez így van! Nem baj az, ha egyikünk sem tud mindent.- Doyle feláll a székből.
- De nekem tudnom kell!- Kiabál Angel.- Ez már így marad? Mostantól egy hétköznapi ember leszek? Normális életem lehet? Beszélni akarok a "Létező erőkkel"…!
- Hó! Hó! Hó! Ez nem olyan egyszerű! A "Létező erők" nem a mi valóságunkban élnek csatornákon keresztül tudsz kapcsolatba lépni velük. De ez veszélyes!
- Igen azért csak keresd fel őket!
- Jól van! Jól van! Menjünk el az "Orákulumokhoz". De, ha békává változtatnak, akkor ne mond, hogy nem figyelmeztettelek!
|